virágok

REVICZKY GYULA: Virágok Mindig szerettem a virágokat. Oly szépek, oly szelídek, bájosak. Kacér nincs köztük, sem divat-beteg; Közönyt, álkedved egy se szenveleg, Láttatni titkosan nem vágyakoznak; Elrejtve, bokrok közt is illatoznak. Éltük rövid, de nyár van azalatt, Míg ők a nap felé mosolyognak. S ha jő az ősz, a rózsa-hullató: Sóhaj, sírás tőlük nem hallható. Haláluk oly nyugodt, olyan szelíd, Tán elhervadni is gyönyör nekik... ---------