Szilágyi Domokos

Szilágyi Domokos: Ősz 31 JAN Tövist virágzik az idő, mázsás ködöt a levegő, légüres bánatok lebegnek, szállanak, zuhannak, leesnek. Avar hullámzik, bokámat nyaldossa, szívemig fölárad – ősz, te szilaj, szomorú, kegyelmes szívbéli háború, add, hogy a szemem szép tágra, kerekedjék a világra, s legyen a szavam oly könnyű s oly éles, mint a tavaszi fű.