Ismeretlen szerző

A kedvesség magot hint el a lelkemben, amely ott is növekedni kezd, ahol korábban pusztaság volt. A bizalom levélkéi kibomlanak, és én kinyújtom a karom. Befogadom a gyengéd törődést és a szerető bíztatást, és ráébredek, hogy előre léphetek, virágba borulhatok! Végül is Isten rendezte úgy, hogy a telet a tavasz kövesse. (ismeretlen szerző)