Rozványi Dávid

 Rozványi Dávid:

Erődtemplomok

Ezen a földön a falu népe
épített templomot, s falat köré.
A király messze, az ezerarcú vész közel,
nem volt kevély várúr,
se aranykeresztes püspök,
ki a népet védené.
Templomot épített a nép,
köré falat,
s még egyet mind e köré,
mert tudták, nem a vár,
hanem Isten a menedék.

A vész hiába csapott át oly sokszor
a védő falak felett,
a templomban még ma is
időről időre összegyűl a nép,
mert mindig van egy szent maradék,
mindig van lélek, ki Istenhez beszél.

Uram, Te sirattad Jeruzsálemet,
de tán könnyedben minden lerombolt
s kiüresedő templom benne volt,
talán egy cseppben ott voltunk mi is,
de láttad ezen túl is konok hitünk,
hogy nem adjuk fel,
a lopakodó múlás ellenében is
dicsérjük Neved,
hisszük ígéreted.